top of page

Szabad utat engedni a koreográfiának – interjú Frenák Pállal

Erdon.ro

2020.10.22


– Első alkalommal szerepelnek Nagyváradon a Frenák Pál Társulat művészei, ám az erdélyi közönség nem ismeretlen számukra. Milyen érzésekkel, gondolatokkal jönnek az Infinite Dance Festivalra ilyen rendkívüli körülmények között?

– Már önmagában az is csoda, hogy színpadon lehetünk és játszhatunk ebben az aktuális helyzetben. A művészek és a stáb mindig nagy szeretettel és egyfajta nosztalgiával megy Erdélybe játszani, nekem pedig mindig az volt az érzésem, hogy direktebb módon, őszintén és spontán rezonál a közönség az előadásainkra, így egy kicsit olyan, mintha hazatérne az ember. Persze ezek csak szavak, de valóságos érzetek és tapasztalatok mondatják ezt velem, hiszen a világot járva sok minden megérint minket és rengeteg mindent láttat meg velünk. Ez a helyzet mindenkit egyfajta újraértékelésre ösztönöz, és sokszor kényszerít is, mi pedig, ameddig csak lehet, tesszük amire hivatottak vagyunk, fegyelemmel, hisz a maszkolás és az egyéb korlátozások nem könnyítik meg a mi dolgunkat sem.

– A Twins című előadást 2009-ben mutatták be. Mi inspirálta az alkotókat?

– A Twins Agota Kristóf: A nagy füzet című könyvéből inspirálódott úgy, hogy közben a saját megélt valóságomból reflektáltam a ’70-es években élt, elhagyott gyermekek életére is. Gyermekkoromban a valóságban is megtapasztaltam feszült, nem gyermekeknek való érzeteket, így pedig a Twins-en egy szintézisből alkotunk, szabadon, utat engedve a koreográfiai munkának, és persze rezonálva a bennünk élő isteni fényr